Van egy fontos kérdés, amit a célok megfogalmazása kapcsán titkon mindannyian felteszünk magunkban – valójában kettő is. Ha választ kapnánk rájuk, akkor időt, energiát és kiegyensúlyozottságot spórolhatnánk egy újabb kudarc átélése helyett és megértenénk, hogy miért „szól bele Murphy” mindenbe, amikor célul tűzünk ki valamit.
Létezik egy óriási téveszme, ami az emberek többségének fejében él.
Azaz nevezzük inkább így: kifogás.
Egy olyan kifogás önmagunk kapcsán, amit másoknak is rendszeresen mondunk – a valódi probléma az, hogy leginkább önmagunkat áltatjuk vele.
Tudod, azokat a kitűzött célokat csak te érheted el, amire egész életedben vágytál.
Ehhez viszont fel kell kutatnunk azt, amely ennek útjában állhat.
De még mielőtt megkeresnénk ezt az önmagunkat visszatartó kifogást a céljaink elérése kapcsán és megértenénk az okát is, elmesélek egy rövid történetet.
Szeretnék neked bemutatni valakit.
Majd meglátod, picit magadra is ismersz benne.
Hívjuk őt most Pankának.
Mint mindannyiunknak, neki is voltak céljai az életben.
Előrelépés a munkában, fejlődés a sportban, élete párjának megtalálása, boldog családi élet és gyermekei felnevelése.
A szíved mélyén valószínű, hogy neked is vannak ilyen vagy ehhez hasonló céljaid. Bármi is legyen az, mindenkinek vannak céljai.
Azok, akiknek rendszeresen vannak célkitűzései, fegyelmezetebbek és strukturáltabbak az életben. Sokkal következetesebbek és egy letisztult vonal mentén haladnak az életben egy vagy több meghatározott cél felé; saját keretek közt a „szétfolyt mindennapok” helyett elégedettebb napokat élnek meg.
Ki ne élne tehát a célkitűzés előnyeivel?
De, mint mindenki más ő is idővel azt tapasztalta, hogy már céljai jó ideje az „ebből sem lesz semmi” fiókban pihennek, a múltbeli fotók súlya alatt.
Miközben az élet sem szól másról, minthogy január elején megtelnek az edzőtermek, a tréningek, ilyenkor soha nem látott szintre emelkedik az emberek motivációja és elszántsága.
Nagyjából maximum egy hónapig.
Aztán visszaáll a „megszokott és állandósult rend” – vagyis a kényelmes, biztonságosnak hitt langyos vízben ücsörgés.
Egy-egy célkitűzés következménye pedig a Murphy törvénye, tehát minden egyes nap egy újabb csata következik, mert az élet mintha vissza akarna rángatni a korábbi rutinokba.
Panka úgy érezte, mintha az ég is összeesküdött volna ellene.
Jöttek a visszaesések, a megakadások. A konfetti-zápor helyett maradt a csüggedés.
A bizonytalanság soha nem látott érzése öntötte el, ahányszor újabb cél került az életébe, ott voltak az őt körülvevő kishitűek, akik a saját félelmeiket rávetítve próbálták visszahúzni őt.
Úgy érezte, bármit is tesz a szituáció ellen, az pont annyit ér, mint éhes farkassal szembenézve az integetés.
Mindannyiunknak vannak céljai.
Mégis nagyon sokan nem tudják megvalósítani azt.
Mi az oka, hogy noha annyira szeretnénk, mégsem érjük el a célokat? Hol rontjuk el? És mit tehetünk, hogy a vágyaink és a terveink ne egy családi ebéd beletörődött magyarázkodásként keljen életre?
Újra és újra. És újra.
Célkitűzés – ezért előnyös és ezért nem tesszük meg?
A kényelmetlen igazság az, hogy kevesen tűzünk ki célokat az életben.
Ha ki is tűzünk, kevesen visszük véghez őket.
Pedig a célok meghatározása rendszert visz az életünkbe, segít a prioritások kezelésében és kristálytisztán láthatjuk általa a hosszú távú célokat.
Azt is látni fogod, ha épp felmászol egy ezer fokos létrán és csak a tetején jössz rá, hogy nem a jó épületre másztál fel.
Önmagad mélyebb megismerésével eshet le a tantusz, hogy tulajdonképpen csinálod, csinálod …de minek:
ha nem a jó irányba mész?
Az önmagunkat visszatartó kifogás éppen az, amikor azt hisszük (és meg is fogalmazzuk), hogy az élet és a körülmények nem alakították eddig úgy a dolgokat, hogy számunkra ideális legyen abban MINDEN a cél véghezviteléhez.
A kellemetlen igazság az, hogy épp a célok kitűzése miatt kezdjük el érezni sokszor a „Murphy-hatást”.
Ugyanis a célok meghatározásakor szembesülünk azzal, hogy min szükséges változtatnunk, milyen cselekvéseket szükséges mozgósítanunk érte. Ez pedig mindig változással jár. Az pedig kéz a kézben a bizonytalansággal.
Az erről szóló kutatások szerint létezik az agyunknak egy olyan része, amely a rutinokkal foglalkozik. Egy roppant aktív és biztonságos területről van szó.
Viszont amikor kitűzöl egy célt az életedben, ami változás elérésére mozgósít, mintha átballagnál az agyad egy másik területére.
Ezen a részen viszont még nincs annyi aktivitás, mint amennyit te szeretnél.
Az aktívabb agyi terület ilyenkor a már ismert életterületeket kezdi el mozgósítani.
Talán ez az oka annak is, hogy a legtöbb ember fejében a célokért történő küzdelem egy autó vezetéséhez hasonlatos.
A célok kitűzése, a GPS aktiválása után azonnal megérzik önmagukban a bizonytalanság, a félelem és az ismeretlen nyomasztó érzését is.
Az utazás
ugyanis
mindig
változással
jár.
Tulajdonképpen a megszokott világuk felborul.
Ahelyett, hogy ilyenkor padlógázt nyomnának, helyette maximum járó motorral ücsörögnek a parkolóban.
Te tudod, hogyan lehet mindezt elkerülni?
Meg kell erősödni az új célkitűzésekben.
A bizonytalanság érzését legyőzve az új agyterületen szükséges megfelelő biztonságos aktivitást elérned ahhoz is, hogy például a környezeted számára is átmenjen az új szokásod vagy a célod.
Ha elengeded ezt a célt csak egy picit is, biztos lehetsz benne, hogy nem fog megvalósulni.
Azt veszed majd észre, hogy már a motor sem jár. Nem haladsz a céljaid felé.
Igazi jó célokat éppen ezért olyan nehéz elérni.
A céljainkat legtöbbször nem azért nem érjük el, mert nem teszünk értük semmit, hanem azért, mert nem teszünk értük rendszeresen valamit.
Amit a motivációs könyvek nem írnak a célok kapcsán?
A célok kitűzése miatt kezdjük tehát érezni a „Murphy-hatást”, mert itt szembesülünk azzal, hogy miken szükséges változtatnunk, milyen cselekvéseket szükséges mozgósítanunk a megvalósításuk érdekében.
A célkitűzések változást indítanak be, az pedig bizonytalanságot.
Mivel azt mutatják meg, hogy mit szükséges mozgósítani önmagunkban a célok elérése érdekében (amik rengeteg munkát igényelnek), ezáltal olyan bizonytalansági térbe kerülünk általuk, amihez képest az eddigi kényelem sokkal „biztonságosabbnak tűnik”.
Szeretjük az állandóságot, a megszokottat.
Ugyanis az állandósághoz és megszokotthoz nem szükségeltetik izzasztó munka, sem változás.
Nem szükséges hozzá újra és újra alkalmazkodni, mert már tudjuk, hogy milyen – ezt pedig oly gyakran őrizgetjük gondosan, még akkor is, ha már poshadt.
Hajlandóak vagyunk beletörődni a helyzetekbe, ahelyett, hogy a bizonytalanság miatt elkerülhetetlenül megérkező gyanakvás sötét fellegeit szemlélnénk (első látszatra félelmetes).
Nem tudom mikor fogod észrevenni, de a legnagyobb ellenség az életünkben gyakorta az ismeretlentől való félelemmel kapcsolatos szembenézés.
Ez változtathat ugyanis az életeden.
Ha ezt a lépést meghozod, onnantól azt veszed majd észre, hogy az adott CÉLT kezdi majd szolgálni minden az életedben, legyen az egy film, egy könyv, egy szituáció.
A puzzle darabok egyszer csak elkezdenek összeállni, a kezdeti bizonytalanság is egyre inkább csak a múlt marad.
Gondolkodtál már azon, hogy mi okozza a gigantikus különbségeket az emberek életében? Ez nem veleszületett intelligencia, szerencse vagy neveltetés kérdése.
Ez a reziliencia – itt írtunk róla bővebben.
Amikor gördülékenyen veszed az akadályokat és az életben keletkező „módosításokat”, ahelyett, hogy behúzott kézifékkel szeretnél eljutni egyik pontról a másikra.
Célkitűzések – miért fontos, hogy le is írd őket?
Ha boldog akarsz lenni, tűzz ki egy célt, ami irányítja a gondolataidat, felszabadítja az energiádat és lelkesíti a reményeidet – vesd ezeket papírra és kerülj közelebb a megvalósításukhoz!
A tapasztalatok és kutatások szerint minden leírt szó ösztönöz azok megvalósítására, emlékeztetnek a folyamatainkra és erőt adnak.
A leírt változat tudatosítja, hogy mit akarsz csinálni az életben, bármikor rá tudsz nézni, hogy hol tartasz a fejlődésben.
A leírt célok iránytűként szolgálhatnak, hogy honnan hova szeretnél jutni és egyáltalán jó irányba mész-e.
Erre való a célkitűzés.
Végre tudod, merre tartasz.
A lecsendesedett és papírra vetett gondolataink segítenek tisztán látni a terveinket, céljainkat és körülményeinket.
A szavak „leírásával” bevéssük a fejünkbe és a szívünkbe őket, a saját kéziratunk pedig sarkall az ott leírtakra.
Ennek tudományos bizonyítéka is van, hiszen az íróeszköz megtartása és a kéz használata több agyi aktivitást igényel az írásnál, még a gépelésnél is.
Azt valljuk, hogy amennyiben dolgozol magadon, mindig legyen minimum egy füzeted.
A leírt célokra akár naponta is ránézhetsz, de ez mindig cél- és élethelyzetfüggő. Hiszen, ha épp az orvosi egyetemet kezdted el és egy 15 éves maratoni út áll előtted, természetesen felesleges a napi csekkolás.
Egészen kis korunktól fogva ahhoz szoktatnak bennünket, hogy azt csináljuk, amit más mond meg nekünk. Nem vagyunk arra kondicionálva, hogy nekünk is lehetnek saját céljaink és célkitűzéseink. Pedig lehetnek.
A tenger sok operatív teendő közepette 3-6-9 havonta célszerű lenne ránézni arra is, hogy mi a célunk és milyen irányba akarunk haladni.
Lehet, neked se ismeretlen a szituáció: gyereket nevelsz, rohansz haza, bevásárolsz, intézed a főzést és takarítást, miközben bejött száz e-mail. Miközben levegőt veszel, azt veszed észre, hogy elment újabb egy hét, egy hónap.
Sőt egy év.
Az újabb elfújt szülinapi gyertya is erre emlékeztet.
A rutinok folyamatosan elveszik a fókuszt arról, hogy valódi, egyéni céljai legyenek az embernek. A célkitűzéshez szükséges a minőségi ráfordított idő és a tudatosság is.
Merre haladok? És hogy jutok oda?
Ennek megválaszolásánál az év bármelyik pontja alkalmas lehet arra, hogy leülj és a kutya, a macska, a gyerek, a főnököd jelenléte és a napi impulzusok nélkül megvizsgáld, hogy mi a fontos a számodra.
Vagy azt, hogy mit vagy hajlandó megtenni érte.
Milyen kérdéseket tegyél fel magadnak, hogy jó célkitűzéseid legyenek?
Ez attól is függ, hogy hány éves vagy és milyen élethelyzetben élsz jelenleg.
Ha egy akkut, megrekedt helyzet keseríti az életed, prioritásban a tűzoltás és a rövid távú célok lesznek.
A jó célkitűzés viszont mindig reális.
Az irreális célok ugyanis sosem fognak megvalósulni.
A business coaching eszközök éppen arra ideálisak, hogy végignézzük az eddigi képességeket, tapasztalatokat, készségeket, anyagi és képzési lehetőségeket egy valaki életében.
A te életedben is.
Lehet karriert váltani. 40 évesen is.
A realitások talaján megmaradva, megadva a folyamatnak a kellő időt, elköteleződést és bizalmat. A hirtelen felindulásból létrejött gyorstalpalók nem nyújtanak karrierváltásban hosszú távon jó megoldást…
Vannak, akik csapatot szeretnének irányítani, de azzal nincsenek tisztában, hogy milyen komplex készségek révén lesz valakiből jó vezető.
Habár a business coaching alkalmas arra is, hogy konkrét akciótervet írjunk egy ilyen cél eléréséhez is (ahol megvizsgáljuk, hogy milyen képzéssel érhető el, szükséges-e ehhez a munkahelyváltás vagy az adott helyen is elérhető), első lépésként szükséges tisztában lenni egy vezető cél kapcsán azzal, hogy mi a
tanító,
vezető,
segítő
szerepe, fogalma és titka.
Egyesek tégláról téglára érzelmi falakat építenek maguk köré a nem megfelelő vezetés miatt elszenvedett évek során és ilyenkor gyakran azt érzik, hogy majd ők megmutatják.
Egy jó vezető mögött viszont ott az intelligencia mellett az EQ, a hitelesség, a következetesség, az emberi hang, az önismeret is. Hiszen enélkül csupán egy pozícióban lévő emberről beszélhetünk, nem pedig egy vezetőről.
Ha valaki nem vezető alkat, kevés az, ha segíteni akar vagy végre valami nagy dolgot szeretne véghez vinni.
- Önismereti szempontból fontos, hogy tisztában légy: ezek a célok mit is jelentenek a számodra.
- Mennyire lelkesít az adott cél téged?
- Tényleg ez az, amire vágysz vagy csak mások kedvéért kezdenél bele?
- Tényleg ez az álmod, önazonos veled?
- Mit vagy képes megtenni érte? Különbséget tenni a rövidtávú áldozat és a hosszútávú feláldozás között?
- Képes vagy megőrizni a cél felé vezető úton a kiegyensúlyozottságodat és tudod is, hogy mivel érheted el?
- Tudsz úgy haladni a céljaid felé, hogy közben minden másra is figyelsz?
A siker egy méltó cél vagy eszmény fokozatos megvalósítása:
nem mindegy azonban, hogy hogyan is telik az utazásod a vágyaid eléréséig.
Amit rengetegen kifelejtenek a cél felé vezető úton
A célod megvan és az is lehet, hogy az odafelé vezető úton gyakran kapsz megerősítést, gyakran érsz el kisebb vagy nagyobb eredményeket, sikereket.
Tehát megtörténik a következő:
fellépsz az első lépcsőfokra (mindegy, hogy van még azon kívül másik tíz).
Lehet, hogy mindezek folyamatosan táplálják a motivációdat, de megvan az esélye annak, hogy másokhoz hasonlóan Valamit elveszítesz a célhoz vezető úton.
… például megállni…
Óriási veszélyforrás, hogy elfeledkezel magáról a folyamatról.
Arról, hogy megállj a mérföldköveknél és megünnepeld azokat.
A sikerek pezsgőt bontanának veled a kanapén, ha kicsit megállnál és leülnél melléjük.
Az eredményorientált világunk eredménye, hogy az első fokon állva, már rég a másodikon szeretnénk lenni és eközben elfelejtjük, hogy a görcsös küzdelem helyett élvezzük is az elért eredményeket és sikereket – épp úgy, mint amikor a gyermeked első lépéseit tapsoltad meg.
Fókuszálj a következő lépésre. De ne feledkezz meg a jelenlegiről.
Ehhez kell egy jó stratégia,
hogy elérhesd azokat a kitűzött célokat.
Ami nem más, mint a célod lebontása apró lépésekre. Ilyenkor mindig csak egy kis fejlődéssel, folyamatosan haladsz a célod felé.
„A következetesség a célok és az eredmények közötti híd.” – Jim Rohn
Céljainkat csak egy terv eszközén keresztül érhetjük el, amelyben buzgón hinnünk kell, és amely szerint határozottan kell cselekednünk:
nincs más út a sikerhez.
De mi a következő lépés a kitűzött célok eléréséhez?
Tudod, ha kész vagy, mi segítünk.
Egy önismereti táborban valódi igények, új nézőpontok kerülhetnek felszínre, az utazás hatására új ötletek és célok születnek meg benned. Az elvonulás kiutat biztosíthat az elakadásból is.
Csatlakozz hozzánk a következő alkalommal, hogy te is merítkezhess a célkitűzés örömeiből, és a megvalósítás katartikus élményéből!
Te tudod, mi a táborok lényege?
A feltöltődés, ahol végre beboríthat az öröm, a jókedv és annak érzése, hogy körbekiabálnád a világot, hogy másokat is biztass a fejlődésre és a siker:
hogy a kitűzött céljaid végre valósággá váljanak.