Talán még soha nem volt ennyire lényeges, hogy foglalkozzunk a wellbeing témájával. Az elmúlt évtizedekben különböző méretű és struktúrájú cégek, vállalatok alakultak ki, ahol a vállalati kultúra megegyezik azzal, amit ezzel kapcsolatban a vezetőség mind emberileg, mind tanult módon képviselni tud. Emberek milliói megismerkedtek az online világgal, a nagyobb csapatokba való rendeződéssel, a mozgásszegény életmóddal, a kiégéssel, a teljesítmény kényszerrel, és mindemellett fejlődési és önmegvalósítási lehetőségekkel. Így aztán vannak kis és nagy vállalatok, akik élen járnak a jóllét kialakításában. Olyanok is sokan lehetnek, akik valamilyen szinten használják a wellbeing eszköztárát, de nem is tudnak erről, mert nem így hívják. Még többen lehetnek, akik nem is hallottak róla, vagy egyenlőre nem fektettek energiát a wellbeing kidolgozására.
Egy nemrégi angliai tanulmány eredményeit néhány hónapja publikálták a szigetországban. Az átfogó kutatás során 1078 vállalatot vizsgáltak, amely összesen több mint 3 millió munkavállalót foglalkoztat. Megnézték mi zajlik a cégeknél a felszínen és azalatt. Például, hogy mik a legfőbb stresszfaktorok? Milyen faktorok befolyásolják a tartós távollétet és a mentális kihívásokat? Amikor az egészséges életmódról van szó, mindent megtesznek a vezetők, amit megtehetnének?
Mit mutat a kutatás?
Az egyik összefoglaló első ránézésre nagyon ígéretes. A hiányzás minden idők legalacsonyabb számát mutatja: átlagban 5.9 munkanap/munkavállaló. Ez jó.. Ugye?Ha visszamegyünk az években, minden korábbi kutatás is azt mutatja, hogy a jó mentális és fizikai állapot alacsonyabb hiányzást eredményez. Ehhez kapcsolódóan 2008-ban publikált a PriceWaterhouseCoopers egy tanulmányt.
Egy 2014-es tanulmány pedig minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy szoros kapcsolat van az adott vállalat befektetése a wellbeing -be fektetése és a hiányzások csökkentése között. És még egy nagyon fontos dologra is felhívja a figyelmet a kutatás. Az alacsonyabb hiányzás nem feltétlen jelent jót. Más tényezők is közrejátszhatnak a hiányzás csökkenésében, melyek közül egyik sem kívánatos…
A kutatás rávilágít arra a tényre, hogy a munkavállalókban még mindig nagyon erősen dolgozik a jelen lenni akarás, még akkor is, amikor nincsenek jól. Ennek a miértje is kiderül, és az oka nem más, mint a túl sok munkamennyiség. És igazából ez, tehát a munkamennyiség a legnagyobb a stresszfaktor a munkahelyeken. A munkavállalókat ugyanis annyira stresszeli a munkamennyiség, hogy belenyomják magukat a jelenlétbe még akkor is, amikor nincsenek jól.
Ez ugyan a hiányzások számát kozmetikázza, de nem igényel túl sok képzelőerőt, hogy rájöjjünk, ez a vállalat összességét tekintve mit okoz a teljesítményben. Ugyanebből a kutatásból az is kiderül, hogy az angliai munkavállalók 63 %-a az éves szabadságából használ fel, amikor beteg, 83 %-uk pedig bevallotta, hogy akkor is bemennek dolgozni, amikor nem érzik jól magukat.
Benned mi fogalmazódik meg, amikor ezeket a sorokat olvasod? Tényleg így kéne működniük a cégeknek?
Amikor valaki beteg, pihenésre és töltődésre van szüksége. Rövid távon bár ez a viselkedés javítja a statisztikákat, viszont hosszú távon kiégéshez, és hosszú távú távolléthez vezet.
A vállalatok megtesznek mindent ebben a helyzetben, amit csak tudnak?
A kutatásból kiderül, hogy a vezetőség szenved ettől a helyzettől és legtöbb helyen nincs kész stratégiájuk a stresszkezelésre, nincs pontos terv a kezükben erre a helyzetre. Az mindenesetre jó, hogy egyre többen elgondolkodnak azon, mit is kéne tenniük.
Az, hogy globálisan egyre több vállalat köteleződik el a vállalati jóllét irányába, nagyon biztató tendencia!
Az viszont, hogy a munkavállalóknak egyelőre csak 30 %-a érzi úgy, hogy a felettese képes egy szenzitív beszélgetés befogadására, még azt mutatja, hogy bőven van még hova fejlődnünk.
Hol/hogy tudják a vállalatok elkezdeni a munkavállalói jóllét fejlesztését?
Nincs egy általánosan érvényes könnyű recept. A munkavállalói jóllét és a mentális egészség komplex kérdés. Sok összetevője van a munka mennyiségétől, a vezetői stíluson át, a munkavállalók közötti kapcsolatokig.
A különböző területeket mindenképp érdemes átgondolni, hogy lehet-e még rajta optimalizálni, valamilyen változtatással a munkavállalói jóllétet segíteni:
- Több évtizedes tapasztalatunk azt mutatja, hogy az emberek kevésbé törekednek a kifejezett változásra, változtatásra. Inkább tartanak attól. Ehhez képest pont a legjobb munkaerő megy el a leghamarabb a cégtől, ha nem érzi jól magát, és ez sok esetben kiderül, hogy nem azért mert váltani akar, sokkal inkább úgy érzik, nincsenek jól kihasználva, vagy épp túlterhelődnek olyan feladatoktól, amelyek nem passzolnak hozzájuk. Ilyen esetekben egy önismeret/karrier wellbeing program hatalmas támogatást nyújthat mind az egyén, mind a vállalat vonatkozásában és a program a kulcsemberek hosszú távú megtartásához vezet.
- Van tapasztalatunk olyan esetben is, amikor a munkáját kedvelő, megfelelő feladatokkal ellátott munkavállaló erősen túlterheltté válik. Ilyenkor egy jó vezető megfelelő odafigyeléssel wellbeing elemeket használva, nagyon sokat tud segíteni a csapattagjának. A kölcsönös odafigyelés, a támogató jelenlét, a kiváló konfliktuskezelés, az én határ megfelelő kezelése és az önismeret lehetővé teszi ennek a helyzetnek a megoldását. Ennek a helyzetnek a megoldása hosszú távú elköteleződéshez és kiváló munkakapcsolathoz vezet.
- Tapasztaltunk olyan eseteket, amikor a teljesítményorientált vezető saját egészségi állapotán keresztül jött rá, hogy változtatni kell a hozzáállásán. A nyitott hozzáállás mellett az elköteleződés a jóllét mellett odáig segítette ezen vezetők életét, hogy miután átstruktúrálták a munkával teljesen behálózott életük, megtanultak szó szerint másképp étkezni, sportolni, élni, nyitottak lettek az önismereti folyamatokra, onnantól kezdve elkezdték bevezetni a vállalati kultúrájukba mindezt.
Eredmény: Stresszeit megfelelőképpen kezelő vezető mellett könnyebb az együttműködés, az elvárások, szabályok mellett teret kap az empátia, kölcsönösség, megjelennek a visszajelzések, hogy jó a vezetővel együtt dolgozni, és a munkatársak is sok esetben vigyázni kezdenek rá.
Akkor mi is lehet ez a wellbeing?
Minden egyes kicsi és nagy szervezetnél más és más. Tapasztalatunk szerint az önismeretnél, az önmagunkra fordított figyelemnél kezdődik és végződik MINDEN. Ami közte van, az az Élet, a család, a karrier, a magánélet. Nem léteznek külön, csak együtt. Ahol ezt felismerik, azok a vállalkozások előnybe kerülnek. Ahol a munkavállalók jól vannak, motiváltak, megfelelő juttatásokat kapnak, az a vállalat ragyogni fog, mint csillag az égen.
Különösen jó dolog, amikor egy munkahely rengeteg pénzbeni juttatással jár. Ellenben minden esetben kiderül, hogy ez is csak egy darabig boldogít. Egy idő után, ha az ember magánélete nincs rendben, kereshet bármennyit, a boldogságot nem tudja megvásárolni. Az egy olyan terület, amiért tenni kell. Amikor ehhez támogatást kap a munkahelyéről, az olyan, mint a legmagasabb prémium. Az egészség esszenciája.
