facebook pixel code

3 lépés, hogy soha többet ne halogasd a fontos feladataidat

Oszd meg te is:

Share on facebook
Share on linkedin
Share on twitter
Share on email

Közeledik a határidő. 

Ahelyett azonban, hogy a munkádat végeznéd, inkább különféle dolgokkal babrálsz:

például az e-mailek ellenőrzése, közösségi média posztok, videók nézése vagy csak merengve nézel a távolba.

Tudod, hogy dolgoznod kellene, de semmi kedved vagy motivációd hozzá.

Mindannyian ismerjük a halogatás jelenségét. Ilyenkor elhalasztjuk azokat a fontos feladatokat, amelyeket addig kellene elvégeznünk, amíg nem késő. És amikor már késő, pánikba esünk és szeretnénk, ha korábban elkezdtük volna.

Késleltetni, elhalasztani a dolgokat, lazítani és elbújni a munka elől.

A halogatás megesz minket, és megakadályozza, hogy nagyobb eredményeket érjünk el az életben.

A halogató az a személy, aki szükségtelenül elhalasztja a szükséges döntéseket vagy az elvégzendő cselekvéseket. Vannak olyan halogatók, akik életük minden területén halogatnak, egyesek pedig csak bizonyos területeken halogatnak, máshol nem. 

Akik ezzel a rossz szokással küzdenek különféle módszereket használhatnak a halogatásra. Van, aki a közösségi médiában való böngészéssel tereli el a figyelmét a feladattól, míg mások megpróbálhatják elkerülni a fontos feladatok elvégzését azzal, hogy folyamatosan triviális dolgokkal foglalkoznak.

Aktív és passzív halogatás

A passzív halogatás az a típusú halogatás, amelyre mindannyian gondolunk, amikor felmerül ez a téma.

De vajon mit értünk aktív halogatás alatt? 

Az aktív halogatók egyfajta pozitív típusú halogatók, akik szándékosan döntenek a halogatás mellett, mert tudják, hogy nyomás alatt jobban működnek.

Például egy aktív halogató:

látja, hogy péntekig hat jelentést kell leadnia. Ahelyett, hogy minden nap egyet csinálna, úgy dönt, hogy egyet hétfőn, egyet szerdán készít el, és négyet csütörtökre hagy, mert az agya jobb eredményeket produkál, ha nagy rajta a nyomás.

A passzív halogató:

a határozatlanság vagy önbizalomhiány csapdájába esik, ami miatt az utolsó pillanatig halogat minden feladatot. 

A halogatás tehát összetett szokás, azonban van néhány alapvető válasz arra:

miért halogatunk? 

Szóval, miért is halogatunk?

A magánéletben:

1. ) A félelem: Ha valami olyan tényező merül fel, amitől félsz, ismeretlen terület vagy olyan, amely a komfortzónádon kívül esik, megjelenik a halogatás. Lehet, hogy szeretnéd megcsinálni, de mégis túlságosan távol áll tőled a teljesítése, így inkább úgy vagy vele, hogy ráér az még. 

2.) A komfortzónán belüli halogatás: Ezt leginkább a lustasággal hozhatjuk összefüggésbe, ez pedig a halogatás egyik fő indikátora. 

3.) Önbizalomhiány: Ha elhalasztod a dolgokat, akkor nem tudnak rosszul sikerülni, nem igaz? A halogatással a kezedben tarthatod az irányítást, ez azonban nyilvánvalóan azt is jelenti, hogy az adott feladat nem teljesül. 

A munkában:

  1. Ha úgy érzed, nem vagy elég jó: Általában azokat a feladatokat halogatod, amelyekben úgy érzed, nem vagy túl erős. Próbálod minél későbbre tolni, hátha kedvet kapsz hozzá, de főleg reménykedsz abban, hogy ha jó sokáig szemet hunysz a feladat felett, egyszer csak nem kell elvégezned.
  1. Ha nagy a teher: Ha nagy feladatot kapsz, például egy 2 órás prezentációt vagy rengeteg jelentést, azonnal túlterheltek fogod érezni magad, ami valószínűleg arra késztet, hogy teljesen elkerüld a feladatot.
  1. Ha félsz attól, hogy elrontod: Csábító lehet a feladatok halogatása a kudarctól való félelem miatt. Természetesen nem bukhatsz el valamiben, ha egyáltalán nem teszed meg. Sajnos ez egy terméketlen gondolkodásmód. 

Megfontoltság vagy halogatás, mi a különbség?

Mindannyian különböző problémákkal küzdünk, amelyek átgondolt megoldást igényelnek, ez igaz a magánéletünkre és a szakmai életünkre is.

Egy nagyon vékony határ van a megfontoltság és a halogatás között. 

De hol húzzuk meg ezt a határt? 

A halogatás során messziről elkerüljük az adott feladat végrehajtását, majd az utolsó pillanatban, amikor már nem találunk több kifogást, gyorsan összecsapjuk.

A megfontoltság esetén azonban kívülről és belülről is tanulmányozásra kerül az elvégzendő munka. Analizáljuk, átgondoljuk és mérlegelünk, hogy a végrehajtásnál a legjobb döntéseket hozhassuk. Szintén az utolsó utáni pillanatban végezzük el a feladatot, de sokkal hatékonyabban.

Miért?

Mert nem kibújni akartál alóla, csak a végrehajtásának minden lehetőségét számításba venni. 

Milyen hátrányai vannak a folyamatos halogatásnak?

Az idő és a potenciális lehetőségek pazarlása

Mint tudjuk, a napi időnk korlátozott. Ha úgy döntesz, hogy halogatásra használod, ez azt jelenti, hogy pazarolod az időt, amelyet a munka befejezésére is fordíthatnál. Sokkal több lehetőséged lenne ezt az időt tartalmasan felhasználni, ha gyorsan elvégeznéd az adott feladatot.

Nem hagyod magad koncentrálni

Amikor dolgozunk, elmélyülünk, az agyunk kitalálja, hogyan lehet a leggyorsabb, de a legjobb eredményeket elérni. Ezt az állapotot biztosan nem érheted el, ha a halogatást választod. 

Tiszteletlenség más emberekkel szemben

Az emberek mindig értékelik a kemény munkát, azokat azonban kevésbé, akik nem fáradoznak és a határidő előtt 1-2 perccel adják le az összecsapott projektfeladatot. Amikor az emberek tiszteletlennek hisznek téged, sokkal nehezebb lesz velük hosszú távú és potenciálisan gyümölcsöző kapcsolatot kialakítanod.

A siker felé való haladás késleltetése

Ha késleltetjük az akadályok leküzdését, akkor logikusan, a céljaink megvalósításához vezető úton is megállunk. Ez nem ideális, és sokkal hosszabb ideig tarthat számodra, hogy elérd az álmaidat.

Rossz szokások megtartása

Amit egy ideig csinálunk, következetesen megszokást teremt számunkra. Ha halogatsz, elindítod magadban ennek a rossz és terméketlen szokásnak a kialakulását. Ha folyamatosan engedsz a halogatás késztetésének, egyre nehezebbé válik, hogy ismét rendkívül produktív legyél. Ezért kell megpróbálni ezzel a szokással a lehető leghamarabb felhagyni, illetve a munkaidőt elsősorban a munkára fordítani.

Mit tehetsz a halogatás ellen?

3 lépés, amivel leküzdheted a halogatást

1. lépés: Ismerd fel, hogy halogatsz

Lehet, hogy elhalasztasz egy feladatot, mert rájössz, hogy van most ennél fontosabb projekt is. Ha valóban jó okból késel el egy feladattal, akkor nem feltétlenül halogatod, ha azonban korlátlanul próbálod ezeket elkerülni, akkor valószínűleg igen.

Akkor is halogatsz, ha:

  • Sokáig hagysz egy elvégzendő elemet a tennivalók listáján annak ellenére, hogy fontos.
  • Többször olvasod el az e-maileket anélkül, hogy eldöntenéd, mit kezdj velük.
  • Elkezdesz egy kiemelten fontos feladatot, majd elindulsz kávét főzni.
  • Oyan jelentéktelen feladatokkal töltöd az idődet, amelyeket mások kérnek tőled, ahelyett, hogy a fontos projektekkel dolgoznál. 
  • Vársz, amíg a “megfelelő hangulatban” leszel, vagy amíg eljön a “megfelelő idő” egy feladat megoldására.

2. lépés: Értsd meg a halogatás okait

Elkerülsz egy adott feladatot, mert unalmasnak vagy kellemetlennek tartod? 

Ha igen, tegyél lépéseket annak érdekében, hogy gyorsan kihúzhasd a listádról, hogy a munkád élvezetesebbnek ítélt aspektusaira összpontosíthass.

A szervezett emberek sikeresen leküzdik a halogatást, mert prioritást élvező teendőlistákat használnak, és hatékony ütemtervet készítenek. Ezek az eszközök segítenek abban, hogy feladataidat fontossági sorrendben, határidő szerint rendszerezhesd.

Azonban még ha szervezetten is dolgozol, akkor is érezheted úgy, hogy túlterhel egy feladat. Talán kételkedsz a képességeidben és aggódsz a kudarc miatt, ezért halasztgatod és vigasztalást keresel olyan feladatok elvégzésében, amelyekről biztosan tudod, hogy képes vagy elvégezni. 

Az önismeret tökéletes módja annak, hogy mélyebbre áss a halogatás miértjében.

Az önismeret azt jelenti, hogy összhangban vagyunk gondolatainkkal, érzéseinkkel és általános világnézetünkkel. Az önismeret megköveteli, hogy befelé forduljunk és gondolkodjunk. 

A befelé tekintés során megismerhetjük erősségeinket és gyengeségeinket, érzelmeinket és miértjeinket. 

Az önismeret segít felfedni a halogatásod okait, illetve megismerni az erősségeid is, amelynek köszönhetően pontosan tudni fogod azt, mire is vagy képes.

Nincs több elbizonytalanító tényező!

3. lépés: Keress halogatás elleni stratégiákat

A halogatás szokás, egy mélyen beágyazódott viselkedési minta. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg nem tudod egyik napról a másikra megtörni. A szokások csak akkor szűnnek meg szokásoknak lenni, ha elkerülöd azok gyakorlását. Ezért próbálj ki az alábbi stratégiák közül minél többet, hogy megadd magadnak a lehető legjobb esélyt a sikerre.

  • Bocsáss meg magadnak, hogy a múltban halogattál. Az önbocsánat segíthet abban, hogy pozitívabban érezd magad és csökkentsd a halogatás valószínűségét a jövőben.
  • Vállald el a feladatot. Összpontosíts a cselekvésre, ne kerüld el. Írd le a végrehajtandó feladatokat, és határozd meg azt az időpontot, amikor elkészíted őket. 
  • Ígérj magadnak jutalmat. Ha időben elvégzed a nehéz feladatot, jutalmazd  meg magad, például egy szelet tortával, egy kávéval a kedvenc kávézódból vagy azzal a táskával, amit ezer éve kinéztél a kirakatban. 
  • Kérj meg valakit, hogy ellenőrizzen téged. A társnyomás működik! 
  • Minimalizáld a zavaró tényezőket. Kapcsold ki az e-maileket és a közösségi médiát, és munka közben messziről kerüld el a televíziót!

Fókuszálj! Addig, amíg az adott feladat nincs kész, ne hagyd, hogy bármi elterelje a figyelmed. Ha kell, kapcsold ki a telefonod, csukd le a laptopot és vonulj el. 

Ennél többre van szükséged?

Van néhány önismereti eszköz, amely segíthet abban, hogy jobban tudj koncentrálni:

Meditáció: A meditáció segítségével csökkenthető a stressz és a szorongás érzése, növelhető a fókusz és a tanulási koncentráció. Emellett a meditáció javítja a memóriát és a figyelmet, erősíti az immunrendszert és nagyobb fizikai ellenálló képességgel lát el. 

Jóga: A jóga során a jelen pillanatra fókuszálunk és figyelmünket a légzésünkre, a mozgásra és a kihívásokkal teli pózokra összpontosítjuk, így javul a koncentrációnk.

Relaxáció: A relaxáció a stresszoldás egyik népszerű technikája, amely jelentősen növelheti a koncentrációs képességed. A koncentrációs képesség növelése elősegítheti a kreativitást, fejlesztheti a problémamegoldó készségeket és csökkentheti a több feladat egyidejű kezelésével járó stresszt is.

Úgy érzed, még ennél is többre van szükséged ahhoz, hogy legyőzd a halogatást?

Keress bennünket bátran, hogy  – az önismeret segítségével – a halogatás miértjeit felkutatva, célirányosan haladhass a vágyott előléptetés, a siker és az álmaid felé!

Írj nekünk!

Legfrisebb bejegyzéseink

Wellbeing

Énidő – a kiegyensúlyozottság kulcsa

Gyors tempójú világban élünk, amely tele van soha véget nem érő információáramlással, olyannyira, hogy nagyon ritkán töltünk időt önmagunkkal minden egyéb zavaró tényező nélkül.  Az

Önismeret - az előnyödre válik!

Már csak egy lépésre vagy legjobb önmagadtól, készen állsz?

Ne maradj le TE sem!

Értesülj első kézből legújabb programjainkról,
bejegyzéseinkről! Iratkozz fel hírlevelünkre!

© 2021 Várhegyiné Judit és Harnisfőger Tímea

Powered by: MoonShot KFT.